A döntéshozás során sokszor fölösleges feszültségek keletkeznek és gyakran tart túl sokáig. Ha jól csináljuk, mindkettő elkerülhető.
1. Egyszerű szavazás
(A módszer prioritási sort eredményez, tehát csak egymáshoz képest értékeli az ötleteket, de az egyes megoldások tényleges értékét nem minősíti).
Kiindulásként készíts egy összevethető elemekből álló listát és számozd meg az egyes elemeket.
Ezután kérd meg a résztvevőket, hogy a listáról válasszanak ki néhány (mindnyájan egyenlő számú) sorszámot. Akár az összes lehetőség felét, de legalább harmadát. Ezek sorszámát írják is le. Mondd, hogy azzal jelezzék a leírást, hogy letették a tollat. Ehhez ragaszkodj, máskülönben lehet, hogy valaki, akár önkéntelenül is, de módosítja a szavazatát és így az utolsó szavazatok túlértékelődnek, ráadásul lassú is a gyűjtés).
Diktálják le a papírról (!) a szavazatokat.
Ha kell, a legtöbbet kapott ötletek közül válasszanak még egyszer, a korábbi elvek szerint.
2. Súlyozásos szavazás
(A módszer az egyes válaszok értékét adja meg, tehát mindent tud, amit az egyszerű szavazás és ráadásul azt is megmondja, hogy mit érdemes választani. Tehát akár az összeset, akár egyiket sem.)
Itt is az összevethető elemekből álló listából indulunk ki.
A különbség: Itt minden elem önállóan értéket kap. Fontos, hogy nullától induljunk pl. ötig, máskülönben lehet, hogy valaki sorrendnek értékeli és fordítva értékel.
Saját gyakorlatomban szívesen választom, hogy két értéket adatok: mennyire hasznos és mennyire megvalósítható az ötlet.
Érdemes egy előre képletezett Excel táblát használni, ezzel gyorsan megy a folyamat.
Próbáld ki, az első módszer 5-6 perc alatt (tényleg) konszenzusos döntésre vezet. A második kicsit hosszabb, de ezzelsokkal többet ér a választás.
Tóth Tamás