1.
A struktúra
Év végén rengeteg karácsonyi és egyéb évzáró rendezvény zajlott. Ezeken a rendezvényeken természetes, hogy a vezető beszédet mond. Ilyenkor, aztán a munkatársak összesúgnak, és megbeszélik, milyen volt most a főnök… Hogy még időben legyünk, az idei év nagy beszédeihez egy felkészülési szempontként az elkövetkező három hétben a retorikáról, a vezető előadásairól lesz szó. Az első, a mostani rész a struktúrával foglalkozik, utána sorrendben a beszédmód, illetve harmadikként a képi megjelenés, megjelenítés lesz a téma.
Protagoraszról, a görög szofista filozófusról, híresen jó előadóról elterjedt a következő mondás: Én is tanulnék Protagorasznál retorikát, ha nem lenne olyan drága. Mit tudott ő, ami olyan különlegessé tette? Szofista igényessége mellett a strukturáltság volt a legfontosabb képessége.
Több helyen is találkoztam vele, az angol nyelvű Wikipédián is elolvasható, hogy Protagorasz kétkezi munkásként kereste eredetileg a kenyerét. Fát hordott szamara hátán, amikor egyszer megfigyelte őt Démokritosz (ő kicsit ismertebb filozófus nálunk) és azt mondta neki: Te olyan rendezetten pakolod a fát a szamarad hátára, hogy neked tudóssá kell válnod. Ezután el is kezdte tanítani.
A jó előadás lényege a hallgatóban később is megmaradó üzenet, ami jórészt annak a belső és a megértést szolgáló, elmondási sorrendi struktúrájától függ (ez két külön elkészítendő struktúra).
Ha az előadó fejében tiszta struktúra van, akkor van lehetősége arra, hogy igazán érthetően és jól megjegyezhetően beszéljen.
A szórakoztatás egészen más műfaj, még akkor is, ha a vezető teszi…
Fontosnak tartom tehát a felkészülést struktúra szempontból is: érdemes először összeállítani az üzenetünk saját belső logikai vázát, és ezután létrehozni az elmondás struktúráját.
Ha a fejünkben és a papírunkon tiszta struktúra van, akkor tudunk tiszta struktúrát megjeleníteni a beszédünkben is és így lesz megjegyezhető a hallgatóink számára.
Gyakori probléma, hogy az előadó folyó szöveget ír a papírjára jegyzetként. Ezt mindenképpen javaslom elkerülni.
Egyrészt a folyó szöveg csak akkor lesz igazán jó, ha előbb egy struktúra elkészült. Akkor meg minek? Ha viszont ebből a struktúrából szöveget írunk akkor, ezt vagy fel is olvassuk, vagy csak keresgélünk a szövegben. Ez pedig nem igazi segítség. A vázlatra elég rápillantani és máris tudjuk, hol tartunk, mi van még hátra vagy mit felejtettünk ki esetleg. Így meg tudjuk tartani a kapcsolatot is hallgatóságunkkal.
Érdemes a struktúrát láttatni is, így a hallgató is könnyebben eligazodik.
Ebben segítségünkre lehet az előzetesen elmondott tartalomjegyzék, sorszámozás, gesztusaink, a szemléltetés, fontos üzenetnél lassabb-kevésbé fontos tartalomnál gyorsabb beszéd, szünetek, hangerő és még jó néhány egyéb eszköz.
Ezzel sokkal hatékonyabban tarthatunk előadást.
Természetesen a spontán előadások is lehetnek sikeresek. Ezekhez azonban nagyon komoly képességekre van szükség, ami keveseknek adatott meg. Másrészt pedig aki spontán is jó előadó, milyen jó előadást tarthatna, ha még fel is készült volna!
Tóth Tamás