top of page
  • Szerző képeFanni Faragó

Értekezlet 4: Alkotó technikák/ötletelés


Jancsi is és Juliska is nagyon okosak. Náluk csak ők ketten együtt okosabbak. A munkatársak szükségszerűen másképpen és jellemzően sokoldalúbban látják a dolgokat, mint vezetőik. Jó technikával sokszorozhatjuk a tudást, rengeteg értékes ötlethez juthatunk.

Brain storming:

Alex Osborne 1953-as “Applied Imagination” c. könyve tette népszerűvé, de sokan sokféleképpen alkalmazzák, ami néha unalmassá, gyakran túl időigényessé teszi. Nézzük a legfontosabb lépéseket, hogy gyorsan és motiválóan tudjunk ötletelni!


1. Írd fel a táblára (vagy vetítsd ki):

a. a megválaszolandó konkrét kérdést (akkor konkrét, ha felsorolással válaszolhatunk)

b. 3szó/ötlet (Osborne 2-t javasol, magyarul ez nehezen megvalósítható, saját tapasztalatom, hogy 3-de nem több- szó engedésével gyorsabb a gyűjtés)

c. ½-1perc felkészülés (ne legyen több, mert azt akarjuk csak egyelőre, hogy kezdődjön el a gyűjtés és inkább egymás ötletei inspirálják az új ötleteket)


2. Felkészülés (tényleg csak ½-1 perc, de kérd meg, hogy írják le az első ötleteket, mert akkor tényleg csak 1-3 szó kerül a papírra és lendületesen kezdődik a gyűjtés)


3. Gyűjtsd és írd fel az ötleteket a táblára, vagy vetítsd! (Változatlanul, ne értékelj, ne változtass, ne is engedd, hogy értelmezzenek, majd később lesz rá mód. Kezdd ülésrendben, akkor térj át jelentkezésre, ha fogynak az ötletek. Ha lehet, kérj meg valakit a felírásra, hogy a moderálásra tudj koncentrálni)


4. Gyűjtés után egyesével értelmeztesd az ötleteket, lehet kérdezni is az ötletadótól. Az ötletadó beleegyezésével ilyenkor még akár módosíthatsz is. Nem szükségszerű, de ha van idő, lehet vitatkozni is, de ha a felírt ötlet az eredeti kérdésre válaszol, mindenképpen hagyd fent, majd később szavazással értékelünk.


5. Letisztítás: 2-3 résztvevővel együtt, de ne az egész csoporttal (mert túl sokáig tartana) az ismétléseket és az eredeti kérdésre nem válaszoló ötleteket húzd ki, az azonos jelentésűeket vond össze.

Így már összevethető, releváns ötleteket kaptál.

Affinitás-diagram (Kawakita Jiro után KJ-módszernek is nevezik):

Ebben a gyűjtésben az ötleteket cédulákra íratják, mert az összevonást, csoportosítást így könnyebb megcsinálni. Ha a csapat kevésbé kommunikatív, így könnyebben meg lehet őket nyitni néhány ötlet erejéig.

Lényegében a Brain storminggal hasonló lépésekkel lehet levezetni, de itt az ötletek tematikus csoportba rendezése a lényeg. Sajnos jellemzően jóval tovább tart, mint az eredeti módszer, ugyanis általában rengeteg ismétlés kerül a cédulákra és mindet meg kell vitatni, de mélyebb elemzéseket lehet vele csinálni.

Tóth Tamás



bottom of page